A kivitelezés megvalósításában, az építési hibák megelőzésében egyes szereplőknek kulcsszerepük van. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy milyen jogosultsággal, milyen szakterületeken és építményeken és hogyan, milyen feltételekkel láthatja el a tevékenységet, milyen szerződés és követelmények alapján végezheti feladatát, milyen összefüggés van a teljesítése, a felelőssége és a megállapítható szankciók között.
A tervezés és a kivitelezés során számtalan hibalehetőség adódik. Ezek időbeni kiszűrésére a tervellenőrzés és a kivitelezés végső lezárása előtti műszaki átadás-átvételi eljárás a legalkalmasabb. Azonban ha ezt követően is maradnak fenn hibák, hiányosságok – különös tekintettel a tervezési vagy a rejtett hibákra –, az ezzel okozott kárt a felelősöknek meg kell téríteniük. Amennyiben a probléma már a használatba vételt követően derül ki, a kártérítést, illetve a hibák, hiányosságok szükség szerinti megszűntetését a tulajdonos/építtető keresetlevelére lefolytatott eljárást követő ítéletében a bíróság rendelheti el. Ki és hogyan vonható felelősségre? Fedezi-e a kárt a felelősségbiztosítás?
Új szankcionálási szabályrendszer lépett hatályba 2018. január 1-én – az építési hibák és hiányosságok esetén is alkalmazható ˗ a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény. Az építési folyamat szereplőire alkalmazható egyes szankciótípusokat (közigazgatási, kamarai, polgári jogi, büntetőjogi, szabálysértési stb.), a szankcionálási eljárásokat, továbbá az elektronikus bírságfizetés szabályait fontos megismernie minden szakembernek.
építésügyi hatóság, építésfelügyelet, műemlékvédelmi felügyelet, kamarák, NAV, fogyasztóvédelem, piacfelügyelet, munkavédelem, munkafelügyelet, környezetvédelem stb.
