Részlet az előszóból
“Témáim tehát Makovecz antropozófiai szemlélete, az antropológiával, etnológia-etnográfiával, képzőművészettel érintkező tevékenysége: három „akciója”, öt nem-hivatalos „kiadványa”, három kísérleti típusú kiállítása, valamint egy ornamentika-kutatás, melyekből új építészet-fogalom születhetett az 1960-70-es években. Alapvetően az építőművészeté, amiben az építész stúdió/műhely – szemben az ipar és technológia alkalmazottjaként felfogott mérnök munkahelyével – döntő szerepet játszik, a közös gondolkodásával, kísérleteivel. Dolgozataim közül az első egy debreceni, művészetköziséggel foglalkozó konferencián hangzott el 2012-ben, és megjelent a konferencia kiadványában, a második alapja egy kiállítás-tervezet, mellyel a 2012-es Velencei Építészeti Biennále pályázatán vettünk részt Csernyus Lőrinccel és Turi Attilával, a harmadik, az Álarc nélküli bál a Korunk fenomenológiára összpontosító számában jelent meg Kolozsvárt, az utolsó alapja pedig egy 1986-os, regionalizmusról szóló velencei konferencián tartott előadás."
