A szerző 54 budapesti teret elemez a városépítész szemével, s ezzel egy szokatlan megközelítésben tárja elénk a várost, megérezzük annak állandóan változó, lüktető, élő testét.
Számos térkezdeményünk van a belvároson kívül, amelyek kiaknázatlanul hevernek. Miért nem kezdünk velük valamit? Ha jó várost szeretnénk, ami a külső területein is legalább annyira aktív, mint a belvárosában, új tereket kell teremtenünk funkciókkal, közösségi felületekkel, parkokkal. Adjunk új tereket Budapestnek és használjuk a meglévő térhelyzeteinket!
Sokkal több térre lenne szükségünk, ahogyan sokkal több közösségre is. Kérdés, hogy vajon a tér hoz-e közösséget? Nem egyértelmű, de ha elépítjük még a lehetőségét is, nem lesznek helyeink, nem leszenek térfalaink és tereink. Bolyonghatunk az erdőben anélkül, hogy tisztásra érnénk.
