A kötetben egykori építészhallgatók és pályakezdő építészek osztják meg gondolataikat az 1970-es, 1980-as évek hazai építészetéről. A 14 beszélgetést és képeket tartalmazó interjúkötetet Karácsony Rita összefoglaló esszéje vezet be. A feltett kérdésekre a korszak hallgatói és fiatal építészei válaszolnak, akik ma a 60-as, 70-es éveikben járó, többnyire aktív és elismert tervezők.
A riportokon keresztül három fő témakörbe nyerhetünk betekintést. Elsőként a pályaválasztás kérdéskörébe, illetve az akkori egyetemi építészetoktatás sajátosságaiba. Megismerhetjük a pályakezdők szemével az egykori nagy állami tervezőirodák légkörét, valamint a fiatal építészek számára adott első feladatokat. Mindezzel párhuzamosan pedig az újdonságszámba menő gazdasági munkaközösségek és kisszövetkezetek nyújtotta egyéb lehetőségeket, magántervezői munkákat. Végezetül bepillanthatunk a rendszerváltozás körüli átalakulásba, az önálló irodák létrehozásának időszakába. A korszak kapcsán érdekességeket tudhatunk meg a számítógépes tervezés kezdeteiről is, találkozhatunk például az első számítógépes látványterv-kísérletekkel, amelyek több-kevesebb sikerre tettek szert a Műegyetemen 1977 táján.
A téma aktualitását leginkább az adja, hogy az 1970-es, és lassan az 1980-as évek hazai épületállományát is időszerű volna már tudatosan is feltérképezni, hogy a kiemelkedő alkotások megőrzéséről még hosszú évtizedekre gondoskodni tudjunk.
