Ki ismeri Hullay László nevét? Valószínűleg nem sokan, ha mégis, akkor Merényi György az Építészfórumon megjelent 2021-es cikkéből.
Hullay László nem szerepel a neves építészek között, az építészettörténet sem foglalkozik vele, neve eddig ismeretlen volt. Hullay 1888-ban született, nem végzett építésziskolát – talán csak egy évet belőle –, ennek ellenére nagyon fiatalon, valamikor 1910 táján sógora, Trepák István segítségével kiadta színes, litografált mintalapjait három kiadásban. Ezek a lapok pedig nem mást tartalmaztak, mint szecessziós lakóházak terveit. Hullay László művei olyan szecessziós mintakönyvek, amelyeket magyar szerző készített magyar nyelvterületre, és lakóházakat tartalmaznak. Azért különösen nagy jelentőségű a megjelent három kiadvány, mert a tervek közül több megvalósult vidéki kisvárosokban (például Csongrádon, Tiszaföldváron, Kiskunfélegyházán). Ezek vagy ma is állnak, vagy van róluk dokumentáció. Brunner Attila művészettörténész több éves kutatása alapján megállapítható, milyen hatása volt ezeknek a mintakönyveknek bő száz évvel ezelőtt a kivitelezőkre és a megrendelőkre.
Jelen, gazdagon illusztrált kötet bemutatja a mintakönyvek szerzőjét, kiadóját és azt, honnan és hogyan bukkantak elő a mintalapok egy évszázaddal később, valamint megtalálható benne a Kisépületek mintakönyve, az Újabb kisépületek mintatervei és a Modern lakóházak és családi nyaralók faximiléi.
Új könyvünk megvásárolható webshopunkban: https://www.terc.hu/konyv/viragok-diszek-mintak
