Október 1-jén jó hangulatú és hasznos estét töltöttünk együtt a TERC irodaházban. A Klubest témája a BIM (Building Information Modeling) hatása az építési folyamatokra volt, amire a szakma különböző szegmenseiből jöttek érdeklődők: tervezők, kivitelezők, anyaggyártók, beruházók. A BIM ma az a varázsszó, ami forradalmasítani hivatott az építőipart a tervezéstől az üzemeltetésig. Vajon sikerül-e? Ezt a kérdést feszegette két meghívott előadónk két különböző megközelítésben.
A TERC Kft. ügyvezető igazgatója, Huber Krisztián bevezető szavai után Holman Ágoston, a térinformatikával foglalkozó Loricatus Group Kft. ügyvezetője, a BIM általános bemutatására vállalkozott a gyakorlati szakember szemszögéből. Előadásában kifejtette, hogy a BIM egy olyan hosszú távú modell, ami végigköveti az épület teljes életciklusát. E folyamat közben változik a modell, ahogy a résztvevők hol hozzátesznek, hol elvesznek belőle. A modellkészítőnek együtt kell „lélegeznie” az építkezéssel, a változások szinte napi szintű lekövetésére van szükség ahhoz, hogy a végeredmény az üzemeltető számára is jól használható megvalósítási terv legyen. A BIM mint az építés közös digitális nyelve képes egybefésülni a szakágak különböző programban megrajzolt terveit és módosításait. A Loricatus Kft. intelligens 3D-s felmérést készít a projektekhez mint az épülő ház digitális ikertestvérét. A hangsúlyt Holman Ágoston a kivitelezés lehető legpontosabb lekövetésére helyezi, ez a siker titka.
Varga Zoltán közgazdász, mediátor, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség alelnöke ezzel szemben az embert és az emberek közötti kommunikációt emelte ki. A BIM olyan együttműködésre épülő folyamat, ami tartalmazza a projekt fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális ábrázolását. 1992-ben került be a fogalom az építési piacra és kezdte meg lassan hódító útját. De az igény erre korábbra tehető. Az 1930-as években a sorozatgyártás miatt változott a gyártói gondolkodás: az egyes gépekről a termékek áramlására helyeződött a fókusz. Az USA-ban már a 60-as években a termelékenységi problémákat a nyílt kommunikáció hiányára vezették vissza. A BIM közvetlen előfutárának tekinthető az 1988-ban megjelent Pro/Engenieer, a PTC (Parametric Technology Corporation) 3D-s parametrikus gépészeti tervező rendszere. A BIM nemcsak egy digitalizációra épülő technológia, hanem egy interaktív, a megoldásra összpontosító együttműködési dinamika, amiben az összes érintett fél egyenlő partnerként vesz részt. Varga Zoltán hiszi, hogy olyan konfliktusmentes környezet jöhet létre, ami az emberek közötti kommunikáció kiszélesítését, a különböző érdekek megjelenését eredményezi. Az viszont egészen bizonyos, hogy a BIM alapú tervezést az üzemeltető nélkül elkezdeni sem szabad! Az épület élete ugyanis akkor kezdődik, amikor az építkezés befejeződött.
A két előadás után a részvevők kérdéseket tettek fel, megosztották személyes tapasztalataikat, amelyek további együtt gondolkodásra késztettek. A végén kötetlen beszélgetések is kialakultak. Úgy véljük, mindenki jól érezte magát és valamivel gazdagabban térhetett haza. A TERC mint az építőipar szellemi központja feladatának tartja, hogy ne csak termékeket és szolgáltatásokat nyújtson, hanem aktív részese, sőt indikátora legyen a szakmai gondolkodásnak, vitáknak. Ezért a jövőben is tervezünk egy-egy téma körbejárására, megvitatására klubnapokat, amelyekre szeretettel várunk minden érdeklődőt. Figyelje hírlevelünket!
(Fotók: Marschallné Márta)
