Az idei konferencia az új energetikai kihívásokra helyezte a hangsúlyt.
Az uniós energetikai cél eléréséhez, hogy 2050-re Európa energiafogyasztása karbonsemleges legyen, még sokat kell tenni. Az Unió sokkal szigorúbb követelményszintet akar már 2030-ra, mint ami jelenleg Magyarországon van. Ennek érdekében új követelmények és új szemlélet 2023-tól várható, azonban most július 1-től életbe lép néhány új energetikai követelmény. Ez azt jelenti, hogy használatbavételi engedélyek esetén már az új követelményrendszert kell figyelembe venni az energetikai tanúsítvány készítése során. A jogszabály szerint a 7/2006 TNM rendelet 6. mellékletének kell megfelelni, azaz legalább „közel nulla energiaigényűnek” kell lenniük az épületeknek. Ennek része, hogy 2022 nyarától kötelező a „BB” kategória elérése mindamellett, hogy a határoló szerkezetek, a fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző is megfelel, valamint a megújuló részarány eléri a minimum 25%-ot. Megújuló energiaforrásnak számít: tűzifa, biomassza, biogázok, fapellet, agripellet, nap, szél, víz, geotermikus energia, hidrotermikus energia, légtermikus energia.
Az előadók szinte mindegyike hangsúlyozta, hogy a végső cél valójában az ökológiai lábnyom csökkentése. (Mathis Wackernagel környezetvédő szakember a bioszféra terhelésének mérőszámaként 1994-ben megalkotta az ún. ökológiai lábnyom fogalmát. Wackernagel szerint a világ ökológiai lábnyoma ma már 20 százalékkal haladja meg a globális biokapacitást.) Az építőipar felelős a világ széndioxid-kibocsátásának és energiafelhasználásának 40 százalékáért. A legnagyobb hulladékgyártó is az építőipar 36,4%-kal (a háztartások csak 8,5%-ot tesznek ki). Ezért követendőként kimondhatjuk, hogy kevesebbet kellene építenünk, a meglévő épületeket környezettudatosan felújítanunk, és a csökkent energiafogyasztásunkat a megújuló forrásokra építeni. Remélhetőleg a szabályozások a jövőben okosan és hatékonyan fogják elősegíteni e cél elérését.
A budapesti rendezvény nagyszámú résztvevője számára a téma mellett a rendezvény helyszíne is vonzó volt. A nap végén a tervező, Ferencz Marcel bemutatta az Új Néprajzi Múzeum épületét. A hatalmas lendületű épület 60%-a a föld alá került, közepén tisztelettel adózva az 56-os emlékműnek, negatív kapuzatként nyitva a Liget felé. Szándéka volt az építésznek, hogy a Dózsa György úton sétálók élményként éljék meg a házat, ami mintegy kultúrutcaként működik kívül is és belül is.
Az ökologikus építészet témájához számos saját kiadású könyvet ajánlunk. Válogasson honlapunkon!
