Mőcsényi Mihály
Egy polihisztor tájépítész címmel a professzor születésének 100. évfordulójára tanítványai összeállították a Mőcsényi Mihály életművét bemutató könyv kéziratát.
„Születésünkkor különböző hosszúságú mászóköteleket kapunk. Nagyon eltérő készségekkel a megmászásukhoz. Az a dolgunk életünk során, hogy ki-ki felmásszon a maga kötelére. Sokszor! Azért kell többek között lejönnünk, mert a földdel kapcsolatban kell maradnunk. Ha Antheios-t el lehet szakítani Gaia-tól, a Föld istenanyjától, akkor elpusztítható. Nem lehet elszakadni! Mindig-mindig vissza kell térni Gaiá-hoz, a Föld istenanyához, és onnan meríteni újra és újra erőt a mászáshoz.” (Mőcsényi Mihály, 1994)
Dr. Mőcsényi Mihály, Széchenyi- és Kossuth-díjas egyetemi tanár, az MMA tiszteletbeli tagja életművéért mind tudományos téren, mind művészeti téren megkapta a legmagasabb állami elismerést. Ő az egyetlen hazai tájépítész, aki a Tájépítészek Nemzetközi Szövetsége (IFLA) által alapított legrangosabb nemzetközi tájépítész kitüntetésében, Sir Geoffrey Jellicoe-díjban részesült.
A professzor hazai és nemzetközi úttörő tevékenysége a tájépítészeti diszciplína megalapozásában, fejlesztésben és kiterjesztésében mind hazai, mind nemzetközi téren kiemelkedő jelentőségű. Itthon és külföldön megvalósult parkjai, kertjei és városi terei, környezetrendezési, területrendezési tervezési és elméleti munkái, kertművészet-történeti és ökológiai kutatásai, nemzetközi és hazai szakmapolitikai törekvései, tanári munkásságának eredményei azonban részleteiben feldolgozatlanul és rendezetlenül maradtak. Alkotói, kutatói és oktatói életművének rendezése, tájépítészeti munkásságának bemutatása és értékelése így az utódok feladata.
A professzor tanítványai köréből szerveződött „Mőcsényi 100 Kutatócsoport” (Bardóczi Sándor c. egyetemi docens, Dr. Gerzánics Annamária CSc, Dr. M. Szilágyi Kinga CSc, DLA, egyetemi tanár) azt a feladatot vállalta, hogy a professzor balatongyöröki archívumát, valamint a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karának archívumát megkutatva és az anyagokat rendszerezve a professzor születésének 100. évfordulójára összeállítja Mőcsényi Mihály életművét bemutató könyv kéziratát.
A Mőcsényi életmű mozgalmas, történelmi sorsfordulókban bővelkedő életrajzi fejezetei mellett a könyv bemutatja a professzor tanulmányainak, szakmai fejlődésének egyes állomásait.
A felsőoktatási reformjavaslatait, korát megelőző oktatáspolitikai meglátásait, tanítási módszertanát, a rendszerváltást követően az önálló Tájépítészeti Kar megalapításának történelmi körülményeit is megörökítik a könyv fejezetei.
A huszonnégy fejezet nem csak témájában, hanem stílusában sem egységes. A család és Mőcsényi Mihály személyes sorsát felelevenítő életrajzi fejezetek az oldottabb, az elbeszélő próza stílusjegyeit viselő írásokban kaptak kifejezést. A Professzor úr szakmai munkásságát bemutató tanulmányok az értekező próza stílusjegyeit viselik magukon. A szerzők Mőcsényi Mihállyal ápolt személyes kapcsolata is tükröződik az írásművek stílusán. Van, aki a korai években tanítványa, később munkatársa volt, van, aki az életpálya legküzdelmesebb éveiben volt hallgatója a tanár úrnak, míg a szerzők egy része már a megbecsült, iskolateremtő professzort ismerte meg személyében. Egyeseket a fiatal tanár lendülete ragadott magával, míg mások az elmélyült, töprengő énjét ismerhették meg. Közös bennük, hogy egy megkerülhetetlen, véleményformáló tanárt láttak benne, aki kezdetben az állandó jelenlétével, majd később a háttérből figyelve, sohasem távolodott el hivatásától, a tájépítészettől.
A megrajzolt portrékban a szerzők (akiket lehet akár némi elfogultsággal illetni) igyekeztek nem a tökéletes, a mindent tudó ember arcképét megörökíteni. Mőcsényi Mihálynak voltak lezáratlan vitái, maradtak az életműben nyitott, továbbgondolásra érdemes tételek. De a szerzők abban bíznak, hogy életművének felvázolt – a kétségeket is finoman megjelenítő – bemutatásával sikerült a jelen kor fiatal kutatóinak és oktatóinak olyan példát felmutatni, amelyet érdemes követni, akinek munkáját érdemes továbbfolytatni.
