„A jövő társadalmát tervezzük.”
Ezzel a mottóval nyitotta meg kapuit az Oszakai Világkiállítás április 13-án, melynek központi témája a természet- és emberközeliség, a kapcsolatok fontossága.
A Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas építész tervezte magyar pavilon tökéletesen illeszkedik a rendezvény gondolatiságához. A komplexumhoz érkező a jobb oldalon egy erdőt szimbolizáló épülettel találja szemben magát, melyen a több mint 35 ezer, egyenként felhelyezett textillamella szélcsendes időben sűrű erdő képét mutatja, ha azonban mozdul a szél, máris az ágak vagy a levelek táncát véljük felfedezni benne.
A bal oldalon a bejárathoz egy magyar virágos réten át vezet egy kanyargós ösvény. Az előtérbe lépve egy stilizált erdei úton találja magát a látogató, ahol magyar népzenei dallamok fogadják, és hozzájuk kapcsolódó szimbolikus képek.
Az elcsendesedést szolgálja ez a tér, ráhangol a másik épületre és benne a fő attrakcióra: a boglya formájú fadómban található immerzív színházi térre. Itt a csillagos eget megjelenítő kupola alatt egy forgószínpadon jeles énekes- és színésznőink énekelnek magyar népdalokat. Az immerzív azt jelenti, hogy valami olyan élményt nyújt, amelyben az ember teljesen elmerülhet, mintha csak a része lenne annak, és több érzékszervére hatva jön létre ez az elmélyülés. A régmúlt varázslatos, misztikus hangjai és képei után a bisztró stílusú konyha és a borbár a való világba visszahozva újabb érzékszerveket céloz meg. Az üzleti szint workshopoknak, konferenciáknak, megbeszéléseknek – a jövőnek – ad teret. Természetesen nem hiányozhat a mai elvárásoknak megfelelő ajándékbolt sem. A magyar pavilont csodás összhangban szövi át a múlt, a jelen, a jövő jelenléte, a természet és a nemzeti örökségünk fontossága, a hagyományok és az azokban fellelhető, népeken átívelő közös nyelv kapcsolata.
A száznyolcvan országot, régiót és szervezetet felvonultató világkiállításra a következő hat hónapban legkevesebb 28-30 millió látogatót várnak a szervezők.
A magyar pavilon bemutatkozó videója itt nézhető meg:
