logo

A magyar helyesírásról

 

Észszerű vagy ésszerű, hogy a lapos tető még mindig nem lapostetű?

 

Leszögezhetjük, hogy a magyar nyelv nem egyszerű. Még tanult magyar emberként is sokan vívódunk a helyesírással. Mikor milyen j, egybe vagy külön, a kötőjelről pedig már nem is beszélve. Ezek után mit is kezdjünk az új szabályokkal? Különösen szakkiadóként okoz sokszor fejtörést egy-egy szakmai kifejezés írása.

A nyelv nem örök. Ahogy változik minden körülöttünk, ahogy mi is a változás folyamatában vagyunk, úgy maga a nyelv is. Az internet világa leértékelte a helyesírás és ezzel a magyar nyelv fontosságát – ez fájdalmas tény. Mégsem lehet mereven elzárkózni a változások elől és az ortodox szabályokhoz minden körülmények között ragaszkodni. Nyilván szükség van időről időre a nyelv felülvizsgálatára és szabályozására, ezért dolgozott mintegy tíz éven keresztül az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága. Szándékuk volt, hogy a nyelvi hagyomány megőrzése mellett modernizálják, az élethez igazítsák az új helyesírást. Ez többé-kevésbé sikerült is, de el kell keserítenünk azokat, akik az egyszerűsödésben bíztak. A magyar helyesírás szabályainak 2015-ben megjelent 12. kiadása (a 11. kiadás 1984-ben jelent meg!) már az új szabályozás alapján készült, tartalmazza a változásokat is. Ezek megismerése és a módosult szabályok megértése viszont a nyelvvel nem foglalkozók számára komoly kihívást jelent, amit az elmúlt évek tapasztalatai is igazoltak.

Több szabályt enyhítettek vagy választhatóvá tettek, ezzel viszont a bizonytalanságot is növelték. Az ingadozó kiejtésű h végű szavak ragozott alakjait mostantól kétféleképpen lehet írni: a dühvel vagy dühhel, méhvé vagy méhhé ugyan olyan helyes. Az elseje, elsején, elsejéig stb. többféle számjegyes írása is lehetséges: 1-je, 1-én, 1-jén mind helyes. A státus ezentúl írható státusznak is, a spray spré vagy szpré is lehet.

A legnagyobb változás, hogy innentől a -fajta, -féle, -szerű elemeket szabályos utótagnak tartjuk és nem toldaléknak, így nem alkalmazható az egyszerűsítés: mostantól észszerű az ésszerű. A magyar utóneveknél eddig lehetett egyszerűsíteni, de most már nem Bernadettől, hanem Bernadett-től búcsúzom. A kötőjeles írás mindig is zavart okozott, az új szabályok ismeretében sem könnyebb eldönteni. A kettőnél több szóból álló összetételeknél továbbra is érvényes az ún. mozgó szabály, azaz hat szótag fölött valahova kötőjelet kell tenni (hogy hova, azt a magyar helyesírás értelemtükröző jellege alapján a szó jelentése dönti el). A szótagszámot a szó jel és rag nélküli alakja adja, de a képző az i kivételével beleszámít (az i eddig nem volt kivétel), azaz magán-nyugdíjpénztári helyett magánnyugdíjpénztári a helyes.

A pályaudvarok, a repülőterek, a mozik, a vendéglők, az üzletek, a fürdők és a temetők mellett a szállodák, a lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek elnevezésében is csak a tulajdonnevet kell nagy kezdőbetűvel írni, vagyis: Tókert szálloda, Sasadliget lakópark, Kodály Zoltán terem. De hogy ez se legyen olyan egyszerű, a szabályzat megengedi belső használatra az alkalmi tulajdonnevesülésből fakadó nagy kezdőbetűs írást is.

Az új szabályzat figyelembe kívánja venni a szakmai helyesírások írásmódját, ami az építőipari szakmai nyelvet is érinti. A görög katolikus mostantól egy fogalom: görögkatolikus, a biennále követi a kiejtést: biennálé, ahogy a lámpabura is ezentúl lámpabúra, az Internet köznévvé vált: internet, a standard lehet sztenderd is, az előre gyártott elemek pedig végre előregyártottá váltak. (Az időbeli előidejűséget a magyar külön írja, de ebben az esetben elfogadták végre, hogy itt egy szerkezettípusról van szó.) A lapos tető viszont még mindig nem olyan, mint a lapostetű (mindkettő eredetileg formai sajátossága révén kapta nevét, de a lapostetű esetében a jelzős szerkezet fogalommá vált, mint a lapostányér, laposüveg is), ahogy a rácsos tartót sem szerkezettípusnak értik a nyelvészek, hiába volt műszaki ember is a bizottságban. Mit tehet ebben a helyzetben egy szakkiadó? Amennyire lehet, betartja a szabályokat, mert igazodási pont nélkül a nyelv is parttalanná válik, ugyanakkor a nyilvánvaló félreértéseket korrigálva a szakmai szempontokat kell előtérbe helyeznie a szótár ellenére is. Nyugodjon meg mindenki, a lapostetőt és a rácsostartót továbbra is egybe fogjuk írni. Lehet, hogy jobban kellene szakmánkat nyelvi szempontból is képviselni?

 

 

Kérdése van?
Lévai-Kanyó Judit
Lévai-Kanyó Judit
Szakkönyvkiadó üzletág vezető
judit.levai-kanyo@terc.hu
+36 20 914 7158
Augusztini-Szekeres Judit
Augusztini-Szekeres Judit
Kereskedelmi és marketingvezető
judit.szekeres@terc.hu
+36 20 464 4342
scrollUp