Költségtérítések, egyéb járulékos munkák, levonások, visszatérítések.
Rendszereinkben néhány munkanemnek különleges funkciója van. Ismerjük meg ezek felhasználási lehetőségeit.
Az ÖN adattár az építőipari munkafolyamatokat jelenleg 69 munkanembe sorolja. A munkanemszámok nemcsak a tétel azonosítására használhatók, hanem a tétel helyét is meghatározzák a költségvetés listázása, exportálása során. Ennek segítségével tudunk például egy horonyvésés (33-063-3.2.1) tételt a villanyszerelési munkák (71-es munkanem) listájába sorolni és összesítőjében szerepeltetni. A funkciót felhasználhatjuk másik két különleges munkanemhez is, amelyek az ÖN adattár struktúrájában nem szerepelnek, de a költségvetés-készítő programok ismerik, sőt néhány összesítő külön kezeli is őket.
98 - Egyéb járulékos munkák
Ebbe a munkanembe vehetők fel mindazok a tételek, amelyeket (valamilyen ok miatt) elkülönítve akarunk a költségvetésben megjeleníteni, vagy ha egyik előre elkészített munkanembe sem illik az általunk használni kívánt munkafolyamat.
Egyedi tétel ezzel a munkanemszámmal is létrehozható, de akár ÖN adattári vagy ÖN munkanemszámú saját tétel is sorolható ide.
Az ebbe a munkanembe felvett tételek összegét a program a költségvetés nettó összegéből le fogja vonni. Negatív előjelű mennyiséget vagy összeget a rendszer más módon nem engedélyez rögzíteni, így bármilyen levonás csak ezzel a módszerrel jeleníthető meg a költségvetésben.
Az ide felvehető tételekre ugyanaz vonatkozik, mint az előbbi 98 munkanemre, azaz bárhonnan kerülhetnek bele tételek.
19 - Költségtérítések
Ez a munkanem némileg eltér az előző két esettől, hiszen a struktúra ezen részében vannak ÖN adattári tételek. Ami a különlegességét adja ezeknek a tételeknek, az az hogy árat minden esetben a felhasználónak kell meghatározni, hiszen ide olyan költségek kerülnek, amelyek a munkahelytől és a munkavégzéstől függnek.
Ilyen címen a vállalkozó olyan kiadásait jogosult a megrendelővel megtéríttetni, amelyek esetlegesen merülnek fel, ezért az egyes költségvetési tételek normaértékei nem tartalmazzák. A költségtérítési rovaton számolhatja el például a kivitelező
- az egyes közművek rákötését a hálózatra, közüzemi díjait,
- a földlerakóhelyi bérleti díjat, ha a kiszoruló földet olyan területre fuvarozták, ahol annak elhelyezéséért külön fizetni kellett,
- speciális minőségellenőrző vizsgálatok ellenértékét stb.
A költségek megtérítése külön megállapodás tárgyát képezi. A tételes elszámolást két alapvető elv jellemzi
- csak a ténylegesen felmerülő költségek téríthetők meg a megrendelővel, ezért azokat számlával kell igazolni,
- a számlával igazolt költségek megilletik a vállalkozót, a továbbiakban az nem képezheti vita tárgyát,
- a vállalkozó csupán a számla összegét háríthatja az építmény megrendelőjére, azt pótlékkal és egyéb járulékos költséggel növelni nem lehet.
Dr. Neszmélyi László: Költségvetés és árképzés az építőiparban
Összesítők
A 11-15 sorszámú záradékformák esetén pedig a főösszesítőben külön sorokban kapnak helyet az ezekbe a munkanemekbe sorolt tételek összes értékei.
