A könnyűszerkezetes technológiával épülő lakóházak mennyisége és népszerűsége határozottan nő. 2000 előtt az új lakóházak 3,5%-a épült ezzel a technológiával, ami 2005-re már 12%-ra emelkedett – ez volt az áttörés időszaka. Ekkor jelent meg a TERC Szakkönyvkiadó gondozásában a Könnyűszerkezetes épületek, technológiák című könyv, amely a mai napig nem veszített aktualitásából. Olyan átfogó mű született a témában, amelyik elemzi a felhasználható anyagokat, a követelményeket és konkrét szerkezeti megoldásokat is bemutat. A kötet az ÉVOSZ Könnyűszerkezetépítő Tagozatával közösen készült. A Magyar Könnyűszerkezetépítők Szervezete 2019-ben Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetségére (MAKÉSZ) változtatta nevét a korszellemet követve. A környezettudatosság ma már elengedhetetlen az építőiparban, különösen a készházas technológiában.
De mi is az a készház? („Készház” így egyben jelent épülettípust, azaz cikkünk tárgyát, külön írva jelzős szerkezet, ami nem a technológiára utal, csupán azt jelenti, hogy egy ház elkészült.) Készház alatt ipari körülmények között előregyártott elemekből a helyszínen összeszerelt épületet kell érteni. Általában vázas könnyűszerkezetes épületről van szó, de léteznek szintmagas falpaneles rendszerek, sőt ide értjük a helyszínen szerelt rönk- vagy boronafalas épületeket is. A vázszerkezet lehet fa vagy fém. Skandináviában és Finnországban a családi házak 80–90%-a fából épül előregyártott technológiával, ahol ez a természetes építési mód, ahogy az USA-ban és Kanadában is. Hazánkban is egyre nagyobb teret nyer a készházas technológia, hiszen megfelelő tervezéssel sokkal egyszerűbben teljesíthető akár a közel nulla energiaigényű passzívház követelménye is.
A könnyűszerkezetes házakkal szembeni bizalmatlanságnak számos oka van, amelyeknek egy része tévhit. Tény, hogy sokkal gondosabb tervezést és hozzáértő kivitelezést kíván, ellenkező esetben rosszabb minőségű házat kapunk. Nem lehet úgy nekikezdeni mint egy hagyományos téglaháznak, hogy addig csináljuk ameddig van rá pénzünk, aztán majd apránként befejezzük. Ehhez rendelkezésre kell állnia a teljes építési költségnek, viszont sokkal pontosabban tervezhető az összeg. A japán módszert kell alkalmazni: 90% tervezés és előkészítés, 10% megvalósítás. (Szemben az eddigi gyakorlattal, ami 10% tervezésből és 90% megvalósításból áll, emiatt számtalan előre nem várt problémával kell megküzdeni az építés folyamán.) Tévhit, hogy a készház drágább, de tény, hogy nem lehet gyenge minőségű anyagokat beépíteni spórolás céljából, mert akkor biztos nem azt kapjuk, amit szeretnénk. Legnagyobb előnye kétségkívül a gyors helyszíni kivitelezés, a száraz technológia, de meg kell említeni a kedvezőbb hőtechnikai tulajdonságait és a jóval kisebb ökológiai lábnyomát. Egyes számítások szerint a hagyományos téglaépület 110-szer több energiát fogyaszt el, az épület legyártása, üzemeltetése és újrahasznosítása kapcsán. Tartósság tekintetében egyértelműen vetekszik a hagyományossal. Ha fából építkezünk, akkor nemcsak energiában spórolunk, de olyan környezetbarát anyagot választottunk, ami évszázadokat is kiáll. Magyarországon több az évente termelődő fa, mint amennyit felhasználunk. Ahogy Kárpáti József, a MAKÉSZ elnöke mindig hangsúlyozza, a fa a jövő, a karbonsemleges építkezés záloga.
