Nemzetközi téren 2008-ban fontos megállapodás született. A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében az Európai Unió egy átfogó klíma- és energiacsomagot hagyott jóvá (20-20-20 integrált energia-klíma stratégia), mely konkrét célokat tűzött ki: 2020-ig 20%-kal növelni kell az energiahatékonyságot, teljes energiafogyasztásunkban 20%-ra kell növelni a megújuló energiaforrások arányát, továbbá az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20%-kal kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.
Azonban nemcsak jogi szabályozások és gazdaságossági megfontolások késztetnek minket épületeink energiafogyasztásának csökkentésére. A pusztán anyagi megközelítésen túlmenően gondolnunk kell környezeti értékeinkre is, ami jelen esetben lakhelyünket, a Földet is érinti. Az energiafogyasztás környezetszennyezéssel jár, ugyanis a felhasznált energia jelentős részét fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) elégetéséből nyerjük, melynek következtében üvegházhatású gázok (főleg CO2) kerülnek a légkörbe. Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése miatt intenzívebbé válik az üvegházhatás, a Föld kevesebb hőt tud kisugározni a világűrbe, ami globális felmelegedést és klímaváltozást okoz.
Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy mind gazdaságossági, mind környezetvédelmi szempontból különösen fontos feladat épületeink külső határoló felületeinek hőszigetelése, hiszen ezeken a felületeken keresztül realizálódik épületeink hőveszteségének jelentős hányada.
Napjainkban kulcsfontosságúvá vált épületeink hőszigetelése, mely az új építésű és a meglévő épületállományunkat egyaránt érinti. A növekvő hőszigetelési igények előmozdították a hőszigetelő anyagok fejlődését, s mára az építőipar piacának jelentős hányadát teszik ki.
A magyarországi szakirodalom azonban nem tudott ezzel az elmúlt évtizedben megtapasztalt nagyiramú fejlődéssel lépést tartani. Az építési hőszigetelő anyagokról szóló szakirodalom Magyarországon meglehetősen szűkös, az elmúlt évtizedben pedig nem is született a témában részletes összefoglaló mű. Az építőanyagokkal foglalkozó egyetemi tankönyvek és mérnöki szakkönyvek csupán néhány rövid fejezetet tartalmaznak a hőszigetelő anyagokról, a hőszigetelések szóló összefoglaló szakmai írásokban pedig mindössze a fontosabb, gyakran használatos anyagok jelennek meg, az egyéb, alternatív szigetelésmódokkal egyáltalán nem, vagy legfeljebb csak érintőlegesen foglalkoznak.
A könyv 13 fejezetből áll. Az első rövid bevezető fejezet után a 2. fejezet áttekinti a hőszigeteléssel, hőtechnikával és páratechnikával kapcsolatos legfontosabb alapismereteket. A 3-4-5. fejezet megismerteti az olvasóval a hőszigetelési igények, a hőtechnikai és hőszigetelési elvek, valamint az építési hőszigetelő anyagok fejlődését az építési tevékenység kezdetétől napjainkig. A 6. fejezet az hőszigetelő anyagok általános jellemzőit foglalja össze, melyből az olvasó megismerheti a hőszigetelő anyag kiválasztásakor figyelembe veendő legfontosabb anyagtulajdonságokat. Részletesen taglalja a hőszigetelő anyagok minősítő vizsgálatait. A könyv további fejezetei az egyes anyagokat ismertetik. A 7. fejezet a természetes hőszigetelő anyagokat dolgozza fel, a 8-13. fejezetek pedig a mesterséges hőszigetelő anyagok egy-egy csoportjával foglalkozik részletesen (szálas hőszigetelő anyagok, műanyaghabok, üveghabok, ömlesztett hőszigetelő anyagok, hőszigetelő falazóelemek, nanotechnológiás hőszigetelő anyagok). Az egyes hőszigetelő anyagokról szóló részek egy általános fogalom-meghatározással kezdődnek, majd megismerhetjük az anyag felfedezésének, ill. kialakulásának történetét, alapanyagait, gyártástechnológiáját, előnyös és hátrányos tulajdonságait, valamint a legfontosabb termékfajtákat és azok alkalmazási lehetőségeit.
Részletes, összefoglaló magyar nyelvű szakirodalom az utóbbi időben nem született a témában, jelen kötet mérföldkőnek számít az építési hőszigetelő anyagok tudományos igényű feldolgozásában. Szerzője a győri Széchenyi István Egyetem Építészeti és Épületszerkezettani Tanszékének vezetője.
Tovább Bozsaky Dávid: Építési hőszigetelő anyagok című könyvünkre.
