.png)
|
Déry Attila: Öt könyv a régi építészetről Az egyiptomi piramisokhoz vagy Kínában a Nagy Fal építéséhez i. e. 3000-ben is használtak cementszerű kötőanyagot. A rómaiak már a miénkhez hasonló betonból építették a vízvezetéket, az utakat és az ókor egyik máig csodált alkotását, a Pantheon kupoláját. A cementpor egy Vezúv melletti bányából származott, amely hasonlóan a mai cementhez, alumíniumot és szilíciumot is tartalmazott. A megőrölt vulkáni tufához meszet adtak, így a víz alatt is megkötő keveréket kaptak. A 18. századtól többen kísérleteztek, míg 1824-ben egy angol kőműves szabadalmaztatta a portlandcementet, amit Portlandnál fejtett építési kőről nevezett el. Ettől a pillanattól kezdetét vette a beton páratlan karriere. |
 |
|
|
|
|
Magyarországon Zielinski Szilárd (1860–1924) építőmérnök nevéhez fűződik a vasbeton meghonosítása. A betonba ágyazott acélbetétekkel készített szerkezet nemcsak nagy nyomást, hanem nagy húzófeszültséget is képes elviselni, így széles fesztávú, támasz nélküli szerkezetek építését teszi lehetővé. Ma már (léptéktől függetlenül) elképzelhetetlen az építés beton és vasbeton nélkül. Kapu László könyve részletesen ismerteti a betonozás minden munkafolyamatát a kitűzéstől a zsaluzáson keresztül a befejező munkákig, míg a másik kiadvány elsősorban statikus tervezőknek nyújt segítséget a különböző vasbeton szerkezetek teherbírásának és méreteinek kiszámításához. |
  |
|
|
|
|
Magyarországon a 70-es évek panelépítése és az építőipar minősége a mai napig hat a beton megítélésére, így a látszóbeton elfogadása nem egyszerű. Az áttörés az M4 metró állomásainak átadásával talán megtörtént. Könyvünk a beton felületi kialakításáról, annak technológiai követelményeiről és felhasználási területeiről szól. A beton komoly esztétikai minőséget is képviselhet, ezt állítja a gazdagon illusztrált albumszerű könyv. |
 |
|
|
|
