Sajtótájékoztató az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által elnyert pályázati támogatással kapcsolatban.
Az építőipar veszélyes ágazat. Veszélyt hordozhatnak a munkaeszközök, az anyagok, egyes munkafolyamatok és technológiák, amelyek mind-mind kiválthatnak balesetet a bennük rejlő kockázatok miatt. A veszélyforrások között nagy számban megtalálhatók a fizikai tényezők, a kültéri, szabadtéri, a magasban, valamint a mélyben végzett veszélyes munkavégzés.
Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) vezette konzorcium a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program által kiírt GINOP-5.3.4-16-2016 pályázatán 77,56 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az építőipari ágazatban megvalósuló munkahelyi egészség és biztonság fejlesztésére. A konzorcium tagjai a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint az Építő-, Fa-, és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége. A konzorcium „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban” címmel rendezvény- és képzéssorozatot valósít meg a munkavédelmi feladatellátás szakszerűségének és hatékonyságának növelése érdekében. A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg az európai uniós támogatás segítségével 2017. szeptember 1. és 2019. február 28. között.
Az építési tevékenység a különösen veszélyes kategóriába tartozik, ezt bizonyítja a súlyos balesetek sajnálatosan magas száma. Ez év januárjában már két halálos kimenetelű baleset történt.
Az EUROSTAT 2017. januári adatai szerint az Európai Unió 28 országának 100 ezer munkavállalóra számított halálos kimenetelű munkabalesetek előfordulásának gyakorisága 2015-ben Máltán volt a legmagasabb (17,94), ezt követte Litvánia (15,54), Románia (14,64), a Cseh Köztársaság (12,61), Görögország (11,53) és Magyarország (10,98). A legkevesebb baleset két országban, Hollandiában és Svédországban (1,5) történt.
A statisztikai adatok között bíztató az a tendencia, hogy 2008-tól folyamatosan csökken a halálos kimenetelű balesetek száma, így többek között Magyarországon is. Míg 2008-ban a 100 ezer munkavállalóra számítva 16,63 halálos baleset történt, addig 2015-ben a halálos kimenetelű munkabalesetek előfordulása 10,98 volt.
Az építőipari ágazat jelenlegi szerződésállományát figyelembe véve a következő két-három évben jelentősen nő a hazai építőipari termelés. Így a 2017. évi 2494 milliárd forintos termelés az idén 2800 milliárd Ft körülire emelkedhet. Ez a gyors növekedés komoly kihívást jelent a munkaerő szempontjából, hiszen egyre több jól képzett szakemberre lenne szükség.
A kapacitásleterheltség és a munkaerőhiány miatt az építőiparban megvan az veszélye annak, hogy növekedni fog a munkahelyi balesetek száma. A munkaerőhiány következtében olyan társadalmi csoportok (időskorúak, külföldi munkavállalók és alacsony képzettségűek) foglalkoztatására is sor kerül, akiknél magasabb a munkahelyi balesetek kockázata.
Az egyik legveszélyesebb iparágnak az építőipar tekinthető, így balesetvédelmi szempontból is kiemelten kell foglalkozni vele. A szakirodalom alapján azonban nem a megfelelő szabályozással van probléma, hanem azok betartásával úgy a munkáltatói, mint a munkavállalói oldalon. A szabályok betartása részben orvosolható is lenne szigorúbb ellenőrzéssel és a két oldal szemléletváltásával.
A munkavédelem célja, hogy olyan tárgyi és szervezeti feltételek valósuljanak meg a munkavégzés összes területén, amelyek az egészségmegőrzést szem előtt tartva nem veszélyeztetik a biztonságos munkavégzést, és elősegítik a munkabalesetek és a foglalkoztatási megbetegedések megelőzését. A szakemberhiány miatt ugyanakkor jelentősen növekedhet a balesetek száma, ami külön kihívást jelent a munkavédelem területén.
A balesetek a költségvetés számára is jelentős kiadással járnak. Például Németországban 2016-ban 1,23 milliárd eurót, míg Magyarországon 17,2 milliárd forintot tettek ki a munkahelyi balesetekhez köthető táppénz kiadások.
Az építőiparban 2001 és 2008 között 16,2 százalékkal, míg 2008 és 2013 között 44,1 százalékkal csökkent a munkahelyi balesetek száma. Azóta csak minimális mértékben emelkedett, így 2016-ban összesen 808 baleset történt az iparágban.
Az építőiparban 2017. évben 21 halálos baleset és további 22 egyéb súlyos baleset volt. A teljes nemzetgazdasághoz viszonyítva az építőiparban volt az összes halálos és súlyos balesetek 27%-a 2017. évben, amivel sajnos az ágazat az első helyen szerepel.
A munkavédelmi stratégia Magyarországon és az EU-ban a munkahelyi biztonság növelésével, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések számának csökkentésével, valamint kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt kialakuló kihívásokkal foglalkozik. Ezekben kiemelik a programok eredményesebb végrehajtásának, a foglalkozásból eredő betegségek kockázata feltárásának és megelőzésének, a tájékoztatás fokozásának, valamint a munkával töltött idő hosszabbításának szükségességét. Kiemelt figyelmet fordítanak a kkv szektorra, amely sajátosságai révén nehezebben képes alkalmazni az életbe léptetett jogszabályokat, előírásokat. Mindkét stratégia egyetért abban, hogy szükséges a jogszabályok egyszerűsítése, az adminisztrációs terhek csökkentése, a jó gyakorlatok ismertetése és átvétele, a munkavédelemhez köthető kutatások és az oktatás támogatása.
Megállapítást nyert, hogy az időskorúak nem szenvednek gyakran balesetet, csak a felépülésük tart hosszabb ideig. A külföldi munkavállalókról kevés adat áll rendelkezésre, mégis megerősítést nyert, hogy sokkal több balesetet okoznak. Ennek okán szükség van a hazai munkahelyi balesetvédelem erősítésére. Így többek között fontos a feketefoglalkoztatás visszaszorítása, a munkafelügyelők és a munkaellenőrzések számának növelése, a munkavédelem szerepének növelésére az oktatásban.
A legmagasabb szintű jogforrás, az Alaptörvény deklarálja a munkavállalók tisztességes munkafeltételekhez való jogát. „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése az építőiparban” című projekt célja az építőiparban tevékenykedő vállalkozások körében a megvalósuló ismeretátadás, a munkahelyi egészségmegőrzés és biztonság fejlesztése. Az oktatás lehetővé teszi, hogy csökkenjenek a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, és hosszú távon javuljon a munkahelyek biztonsága, színvonala és a munkavállalók teljesítménye.
A diákok jelentős hányada nem részesül munkavédelmi oktatásban, még alapismeretek szintjén sem. Fontos lenne már gyerekkorban kiemelni az egészséges és biztonságos munkavégzés fontosságát.
