Termék listázás

Baumhorn Lipót (1860–1932)  26 zsinagógát tervezett, melyek közül 22 fel is épült. Pályája kezdetén lerótta tiszteletét elődei előtt keleties és historizáló alkotásaival, és a német alaprajzi- és kupolatípus adaptálásával megalkotta sajátos szerkezeti prototípusát. A századforduló csúcsműve Szeged neológ zsinagógája volt, melynek épületornamentikája beszédes szimbolizmust rejt. Önálló, a magyaros szecessziót a modern funkcionalitással ötvöző stílusára ezt követően talált rá a ceglédi, az újvidéki és a Budapest Dózsa György úti zsinagógák tervezésekor. Világi épületeivel együtt életműve közel 90 alkotásból áll; a főváros mellett Szegeden, Temesváron és Újvidéken székházak, lakó- és bérpaloták fémjelzik nevét.

Szkalnitzky Antal (1836–1878) az 1860-as és 70-es évek Magyarországának egyik legjelentősebb építészegyénisége volt. Első magyarként a berlini Építészeti Akadémián végezte felsőbb tanulmányait. Részt vett a Magyar Tudományos Akadémia palotájának tervpályázatán, majd építésének egyik irányítója lett, s a nem egészen harmincéves ifjút az intézmény tagjai sorába választotta. 

Nagyszámú monumentális –neoreneszánsz – épület tervezésére a kiegyezés utáni konjunktúra adta meg neki a lehetőséget, Budapesten a Duna-parti Thonet-udvar és a Hungaria Nagyszálló, a Főposta, a Nemzeti Múzeum mögötti palotanegyed több épülete, az Oktogon tér négy háza és a régi Nemzeti Színház épületegyüttese létesítésére. Ő tervezte az Egyetemi Könyvtárat is, a korabeli főváros egyik legreprezentatívabb középületét.  

 Szkalnitzky Antal a szakmai közélet fontos személyisége, ő indította  el többek közt Hauszmann Alajost. 

Összevont Építőipari Normarendszer ÖN V/2. Építőmesteri munkák

42. Aljzatkészítés, hideg- és melegburkolatok készítése

A könyv külalakjában és belső tartalmában is következetes folytatása az Alumínium ablakok, ajtók, portálok c. kiadványnak. Az alumínium függönyfalak és üvegtetők a ma építészetének elengedhetetlen elemei, de idáig hiányzott egy olyan átfogó szakmai mű, amely hasznos információkat ad a témakörben. A kötet szerzői az ALUTA - Alumínium Homlokzat Egyesülés - szakemberei, akik a témában pontos, hiteles szakszerű tájékoztatást nyújtva segítenek eligazodni a különböző típusok, kivitelek, gyártmányok megítélésében, kiválasztásában, a szerkezetek tervezésében, műszaki jellemzőik, a gyártás és beépítés kérdéseiben. Mindenképpen ajánlható a könyv azon építtetőknek, beruházóknak, tervezőknek, építészeknek, kivitelezőknek, lebonyolítóknak, műszaki ellenőröknek, karbantartóknak, épületfenntartóknak, gyártóknak és szerelést, javítást végzőknek, akik tevékenységük során kapcsolatba kerülnek az alumínium-üveg homlokzati nyílászárókkal.

Eredeti Canon patron LUCIA EX* tintával, iPF8300, iPF8300S, iPF8400, iPF8400S, iPF8400SE, iPF9400, iPF9400S fotónyomtatóhoz.

* 20%-kal nagyobb színtérrel, finomabb gradációval, mélyebb árnyalatokkal történő nyomtatást biztosít. Megnövelt karcállóság és még alacsonyabb bronzosodás jellemzi.

Moravánszky Ákos a 20. század építészetelméletét feldolgozó kritikai antológiasorozatának negyedik tagja a természet és az emberi ráció kérdése köré épül. A természet, először is, gondolkozásunk olyan fogalmai közé tartozik, amelyekkel a legkülönbözőbb jelenségekre adunk végső, további mélyebb okokra vissza már nem vezethető magyarázatot. Másodszor, természet minden elemi erő, amely a világ sorát és az építészetet is meghatározza. Végül harmadszor, a természet magát az anyagi világot is jelentheti, aminek az építészet is része.

A kötet szerzői, a 20. század meghatározó építészei a technikáról nem önmagában, hanem a természettel összefüggésben írtak. A század elején rohamosan terjedő gépi tömegtermelés és a kézművesség visszaszorulása az alkotói gondolkodás átértékelését követelte. Az antológia a legfontosabb művekből válogat szemelvényeket, s ezzel mintegy hidat kíván verni az elmélet és a gyakorlati tervezés közé. Rövid részleteket olvashatunk Frank Lloyd Wright, Otto Wagner, Le Corbusier, Lewis Mumford, Rudolf Schwarz, Paul Virilio és mások írásaiból.

Hasonlóan a többihez, a Technika és természet c. antológiát is egy összefoglaló tanulmány előzi meg, amelyben szó van többek között az egység törvényéről, a típusok evolúciójáról, az organikus analógiáról.

Schmahl Henrik (1849–1912) a késő historizmus és a századforduló építészeti bőségében képes volt olyan egyéni stílusú épületeket alkotni, amelyek beivódtak egy nagyváros köztudatába, fogalmakká váltak. Az Uránia és a Párizsi udvar mellett az általa tervezett bér- és üzletházak között jó néhány jelentett valamilyen szempontból újdonságot. Megépítette az első öntöttvas vázszerkezetes épületet az országban, és az első ötemeletes lakóház is az ő nevéhez fűződik.  

Az építészek 1945 után az országot nem csupán helyreállítani, újjáépíteni is akarták a húszas-harmincas évek modernizmusának szellemében. Az ideológia vezérelte politika a művészeti ágak közül utolsónak,1951 őszére kényszerítette ki a szocialista-realizmus, a szocreál primátusát az építészetben. A mesterek minél kevésbé tekintettek Moszkvára, annál eredetibb módon oldották meg feladataikat a klasszicizáló stíluselvű – tartalmában szocialista, formájában nemzeti –, direktívák keretei között, így a Műegyetem R épülete a Duna-parton, a megyei tanács székháza Salgótarjánban, villa a svábhegyi kormányrezidencián. A gabonatárház Mezőkövesden arról tanúskodik, hogy a modernitás búvópatakként áthúzódott a Rákosi-rendszer egészén. 

A korai Kádár-kor építészetét olyan művek és alkotóik fémjelzik, mint például a Badacsonyi poharazó, a Déli pályaudvar, a BNV pavilonjai, a Budapest Körszálló, Hollóháza római katolikus temploma, a Tátika hétvégi ház, a kazincbarcikai kórház, a könnyűfém-csarnok épülete Székesfehérvárott.

A sor hosszú, az építészek és szerkezettervezők gazdag névsorából kiragadva itt néhányukat említhetjük meg: Callmeyer Ferenc, Dul Dezső, Jánossy György, Körner József, Molnár Péter, Rimanóczy Gyula, Szrogh György, Zalaváry Lajos, Weiner Tibor, Gnädig Miklós, Kádár István, Mátrai Gyula, Menyhárd István, Seregi György.

Összevont Építőipari Normarendszer ÖN III/2. Alépítményi munkák

24. Mélyalapozás

Mivel minden dolog lényege a keletkezéstörténetében mutatkozik meg, amikor még nem rakódtak rá a későbbi fejlődés olykor zavaró rétegei, ezért az ilyesmi iránt érdeklődő olvasó talán kedvét leli a munkában. Az építész-tanár szerző sok évtizedes tapasztalata, hogy az építészet kezdeteinek jelenségei, a fejlődés fokozatai, az utánzások lehetőségei, az alkotás mágiája pontosan ismétlődik az építésszé válás hosszú tanulóévei alatt is. Ezért ajánlja az írást az építészeknek különösképpen. A témának vannak nehézségei. Az időtartomány nagyon hosszú, beláthatóan a Thomas Mann-i "mélységesen mély kút" legalja, ahová lelátni nehéz. Mégis, a régészek és történészek lámpásai egyre többet megvilágítanak belőle, olykor homályos összefüggéseket, máskor egy-egy jelenségre élesen fókuszálva.